A környék ahol lakom alapvetően egy kifejezetten menő tavas/családi házas/nagypolgári lakásos lakónegyed, és egy lepukkant vasúti pályaudvar és tartozékai határán fekszik, szerencsére a határ boldogabbik felén. A két városrész közötti különbség időnként különös dolgokban ütközik ki, a hozzánk legközelebb lévő bevásárló utcán például közvetlenül az 500 eurós cipőket áruló bolt mellett található egy kínaiak által üzemeltetett, rendkívül olcsó sültkrumplis, ami szemmel láthatólag a környék összes kétes és kevésbé kétes kinézetű arab fiatalját magához vonzza, 8-tól 28-éves korig. A környező utcákban sok a diák mert közel van az egyetem és a lakbér is elviselhető. A környéken lévő utcák és házak általában így néznek ki, amit azért el lehet viselni =):
A szemfülesebbeknek talán ezen a képen is feltűnik, hogy több földszinti lakásban nincs függöny. Időnként az ablakok alsó fele nem átlátszó üvegből van, de ez legfeljebb a 170 centi alattiakat akadályozza a belátásban, ami tekintve, hogy a holland a világ legmagasabb népe, nem túl hatásos megoldás. A tipikus az, hogy keresztül lehet nézni a lakáson az utcáról, ami eleinte érdekes hangulatot kölcsönöz a sétáknak. Állítólag azért alakult ki a függöny nélküliség, mert a holland férfiak régen sok időt töltöttek a tengeren, és úgy gondolták nem árt, ha a szomszédok szemmel tudják tartani az otthon hagyott feleségüket =) Manapság valószínűleg főképp azt a célt szolgálja a dolog, hogy olyanok előtt is lehessen flancolni a nappalival, akiket amúgy nem szívesen enged be az ember a házába.
Közvetlen közelünkben több kisebb tó és park is van, de a legérdekesebb talán a Kralingse Plas nevű hatalmas tó, ami előtt a lenti képen állok. Látható, hogy többen vitorlázásra is használják, a háttérben levő szélmalom pedig múzeumként üzemel.
A tavakban rengeteg vízimadár él, van kacsa tőkésréce, liba, gém, meg egy csomó olyan amit nem tudtam beazonosítani. Néhány libával sikerült is lefotózkodni, remélem Mesi nem veszi zokon:
A háttérben egy bicikliút látszik, amiből hatalmas meglepetésünkre rengeteget találni egész Rotterdamban =)
Ami még említésre méltó a környéken az az otthon megszokott kukák (és kukázók) teljes hiánya. A hollandok ugyanis fura, néhány utcánként elhelyezett, postaláda-szerű fém izékbe dobálják a szemetet, ahonnan az valahova a mélybe hullik. Egy darabig rejtélyes volt számomra, hogy vajon hogyan ürítik ki ezeket, de pár napja sikerült meglesni és lefotózni a helyi, daruval felszerelt kukásautót:
Balra az éppen kiürített (ha a kiálló fület megtekerik kinyílik az alja) és visszahelyezésre váró egység, jobbra pedig a normális állapotban lévő látható. Középen a szemeteszsákjaink, amiket ki akartunk dobni, a bal alsó sarokban pedig Timi, a lakótársam látható =)
Mára elég ennyi, a következő bejegyzésben terveim szerint az egyetemről írok majd egy kicsit.
